Jelenlegi hely
Gyakori kérdések
1. Miért van szükség talajvédelmi tervre?
2. Mennyibe kerül egy talajvédelmi terv?
3. Mennyi idő alatt készül el a talajvédelmi terv?
4. Meddig érvényes/használható fel a terv?
5. Mire van szükség a szakvélemény elkészítéséhez?
6. Mi az a tulajdoni lap és honnan szerezhetem be?
7. Termőföld vagy "kivett" terület? Mit jelent ez, és mi köze a zártkerthez?
8. Mit ellenőriznek a helyszíni szemlén? Mit jelent az "eredeti állapotú terület"?
9. Ott kell-e lennem a helyszíni szemlén?
10. Hogyan kell kitölteni a megrendelőlapot? Mire figyeljek?
11. A humuszgazdálkodási tervet is elkészítik, része a talajvédelmi tervnek?
12. Ki juttatja el a kész tervet a hivatalhoz?
13. A talajvédelmi terven szereplő megrendelő és a hatósági eljárás kérelmezője lehet más személy?
14. Milyen esetekben kötelező talajvédelmi tervet készíttetni?
15. A trágyalé ugyanúgy megítélendő, mint a hígtrágya?
16. Mikor elegendő egyszerűsített talajvédelmi terv a teljes helyett?
17. Miből áll az egyszerűsített talajvédelmi terv, miben tér el a teljestől?
18. Mi számít mezőgazdasági célú tereprendezésnek?
19. Milyen humuszos termőréteg-vastagság felett kell tereprendezési, és nem humuszmentési tervet készíteni?
20. Hogyan zajlik a szabályos talajmintavétel?
21. Ki készíthet talajvédelmi tervet, milyen jogosultság szükséges hozzá?
22. Mi történik a talajvédelmi tervvel, miután elkészült — ki dönt a kérelemről?
23. Milyen jogszabályok vonatkoznak a talajvédelmi tervek készítésére?
24. Meddig kell megőriznem a talajvédelmi tervet és a hozzá tartozó dokumentumokat?
1. Miért van szükség talajvédelmi tervre?
Talajvédelmi tervre akkor van szükség, ha egy termőföldet érintő tevékenység vagy beruházás hatással van a talaj állapotára – legyen szó építkezés miatti kivonásról, öntözésről, ültetvénytelepítésről vagy egyéb, a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvényben és a 90/2008. (VII. 18.) FVM rendeletben meghatározott esetről. A tervet a jogszabály által előírt esetekben a földhivatali eljárás részeként kell benyújtani.
Sok esetben nem is a saját elhatározásból indul a folyamat: gyakran akkor derül ki a szükségessége, amikor az ügyfél már elindított egy ingatlanügyi eljárást (például kivonást) önállóan vagy földmérőn, ügyvéden, építészen keresztül, és a földhivatal hiánypótlásként kéri be a talajvédelmi tervet. Érdemes tehát már a folyamat elején tájékozódni arról, hogy az adott ügyben szükséges-e talajvédelmi terv – ezzel elkerülhető a késedelem és a hiánypótlási kör.
Fontos ugyanakkor, hogy a talajvédelmi terv nem pusztán egy kötelezően csatolandó hatósági dokumentum. A tervben szereplő helyszíni felmérés, laboratóriumi vizsgálati eredmények és szakértői megállapítások Önnek, mint megrendelőnek is megalapozott képet adnak arról, milyen állapotban van a terület, milyen beavatkozásra van ténylegesen szükség, és milyen költségekkel, kötelezettségekkel érdemes számolni a beruházás során. Így a terv nemcsak az engedélyezési eljárást szolgálja, hanem a döntéshozatalt is megkönnyíti a folyamat elején.
A tervet kizárólag a NÉBIH nyilvántartásában szereplő, megfelelő jogosultsággal rendelkező talajvédelmi szakértő készítheti el.
2. Mennyibe kerül egy talajvédelmi terv?
A talajvédelmi terv díja több tényezőtől függ: a terület méretétől és művelési ágától, a ténylegesen érintett (pl. kivonandó) terület nagyságától, valamint attól, hogy a terület eredeti állapotú-e. Emiatt pontos árat csak az alapadatok (helyrajzi szám, tulajdoni lap, a tervezett tevékenység célja) ismeretében tudunk megadni.
Amennyiben tervet szeretne igényelni, kérjük, vegye fel velünk a kapcsolatot a patarcsity.tamas@gmail.com (link sends e-mail) e-mail címen vagy telefonon a +36 20/434-7375 számon – ez alapján tudunk pontos, egyedi árajánlatot adni.
3. Mennyi idő alatt készül el a talajvédelmi terv?
A talajvédelmi terv elkészülési ideje esettől függ: befolyásolja a helyszíni szemle megszervezése (az egy irányba eső területeket igyekszünk összevonni, hogy a kiszállás hatékony legyen), a laboratóriumi vizsgálatok átfutási ideje, valamint az, hogy az alapadatok (tulajdoni lap, helyszínrajz) rendelkezésre állnak-e már a megrendeléskor.
Igyekszünk minden esetben a lehető leggyorsabban dolgozni, különösen, ha a terv hiánypótlás részeként sürgős. A pontos határidőről a megrendeléskor, az egyedi körülmények ismeretében tudunk tájékoztatást adni.
4. Meddig érvényes/használható fel a terv?
A talajvédelmi terv a jogszabályi előírások szerint elkészítésétől számítva 5 évig használható fel a hatósági eljárásban. Amennyiben ezen időszakon belül nem kerül benyújtásra, a terv felülvizsgálata vagy újbóli elkészítése válhat szükségessé.
Időközbeni változásnak számít például, ha megváltozik a terület mérete vagy művelési ága, ha a tervezett tevékenység célja vagy jellege módosul (pl. a kivonás mértéke eltér az eredetileg tervezettől), vagy ha a terület állapota a helyszíni szemle óta jelentősen megváltozott. Ilyen esetben javasoljuk, hogy vegye fel velünk a kapcsolatot, mielőtt benyújtaná a tervet a hatósághoz.
5. Mire van szükség a szakvélemény elkészítéséhez?
A talajvédelmi terv elkészítéséhez az alábbi alapadatokra és dokumentumokra van szükségünk:
- Tulajdoni lap I. része – ebből derül ki a terület helyrajzi száma, művelési ága és mérete.
- Érvényes helyszínrajz vagy átnézeti térkép – ha a kivonás nem az egész területet érinti, ez alapján határozható meg pontosan, mely rész érintett.
- A tervezett tevékenység célja – például építkezés, kivonás, öntözés, ültetvénytelepítés – ez határozza meg, milyen típusú talajvédelmi tervre van szükség.
- A megrendelő adatai – attól függően, hogy magánszemélyről vagy cégről/szervezetről van szó, kétféle megrendelőlappal dolgozunk.
A fenti dokumentumokról és azok beszerzési módjáról bővebben az alábbi kérdéseknél olvashat.
6. Mi az a tulajdoni lap és honnan szerezhetem be?
A tulajdoni lap a földhivatali nyilvántartás hivatalos kivonata egy adott ingatlanról. Ebből derül ki többek között a terület helyrajzi száma, területnagysága, művelési ága, valamint az esetleges terhek és jogok. A talajvédelmi terv elkészítéséhez a tulajdoni lap I. részére van szükségünk, mivel ez tartalmazza a terv szempontjából lényeges alapadatokat.
A tulajdoni lap a magyarorszag.hu oldalon keresztül igényelhető. Fontos tudni, hogy nem hiteles másolat online már nem igényelhető, kizárólag e-hiteles verzió. A saját tulajdonú ingatlanról évente két alkalommal díjmentesen kérhető lekérés; ezen felül, illetve nem saját tulajdonú ingatlan esetén a lekérés díjköteles.
A tulajdoni lap beszerzését – kérésre – nem tudjuk elvégezni ügyfeleink helyett, mivel ez díjjal jár és az igényléshez a tulajdonosi azonosítás is szükséges. A pontos lépéseket képernyőképekkel bemutató útmutatót Instagram-oldalunkon (@talajostamas) is megtalálja.
7. Termőföld vagy "kivett" terület? Mit jelent ez, és mi köze a zártkerthez?
A tulajdoni lapon a terület művelési ága határozza meg, hogy termőföldnek vagy "kivett" területnek minősül-e. Termőföld a szántó, rét, legelő, szőlő, gyümölcsös, erdő és nádas művelési ágba sorolt terület; "kivett" terület ezzel szemben a művelés alól kivont terület, például udvar, épület, út.
Ennek a megkülönböztetésnek kiemelt jelentősége van: ha a terület termőföld művelési ágban szerepel, és Ön például építkezni szeretne rajta, a más célú hasznosításhoz (kivonáshoz) talajvédelmi terv szükséges. Ha a terület már "kivett", ez a lépés jellemzően nem szükséges.
Gyakori tévhit, hogy a zártkerti fekvés automatikusan "kivett" területet jelent. Ez nem így van: a zártkert egy fekvés szerinti kategória, nem művelési ág – egy zártkerti ingatlan lehet akár szőlő vagy gyümölcsös művelési ágban is nyilvántartva, ami termőföldnek minősül. A pontos besorolást minden esetben a tulajdoni lap mutatja meg.
8. Mit ellenőriznek a helyszíni szemlén? Mit jelent az "eredeti állapotú terület"?
A helyszíni szemle során ellenőrizzük, hogy a terület "eredeti állapotú"-e, vagyis nem történt-e rajta a tényleges állapotot megváltoztató beavatkozás. Ennek keretében megvizsgáljuk többek között, hogy nem történt-e tereprendezés, ráépítés, feltöltés, idegen anyag elhelyezése vagy a felszín egyéb módon történő megbontása.
A szemle emellett a talajmintavétel helyszíne is: a talajvédelmi terv elkészítéséhez szükséges talajmintát ekkor vesszük le, amelyet ezt követően laboratóriumi vizsgálatra küldünk. A szemle tehát nem pusztán állapotfelmérés, hanem a terv szakmai alapját adó mintavétel is ekkor történik.
A helyszíni szemléről minden esetben jegyzőkönyv és fényképdokumentáció készül, ez a talajvédelmi terv részét képezi. Emellett a terület állapota a MEPAR (Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer) nyilvántartásában is nyomon követhető.
Fontos, hogy az engedélyezési eljárás lezárultáig a terület eredeti állapotban tartása az ügyfél felelőssége. Amennyiben a helyszíni szemle és a tényleges állapot között eltérést tapasztalunk, ezt a jegyzőkönyvben rögzítjük.
9. Ott kell-e lennem a helyszíni szemlén?
Nem szükséges személyesen jelen lennie a helyszíni szemlén, amennyiben a terület megközelítése és bejárása biztosított – például, ha a terület nincs bekerítve, vagy előzetesen gondoskodik a bejutás lehetőségéről. A pontos helyszínt a helyrajzi szám alapján, GPS-koordinátákkal találjuk meg.
Amennyiben a terület be van kerítve vagy a bejutás egyéb okból nem megoldható jelenlét nélkül, kérjük, ezt jelezze felénk az egyeztetés során, hogy a szemlét ennek megfelelően tudjuk megszervezni.
10. Hogyan kell kitölteni a megrendelőlapot? Mire figyeljek?
A megrendelés folyamata jellemzően a következőképpen zajlik: az első, telefonos egyeztetés során átvesszük az alapadatokat, majd kérjük, hogy a megbeszélt adatokat – a pontosításokkal együtt – e-mailben is küldje el. Ez alapján küldünk árajánlatot. Az ajánlat elfogadását követően küldjük ki a megfelelő megrendelőlapot. Magánszemélyek és cégek/szervezetek esetén ugyanis eltérő formanyomtatvánnyal dolgozunk, ezért fontos, hogy a megrendelő jogállásának megfelelő lapot kapja meg és töltse ki. A kitöltött, aláírt megrendelőlapot e-mailben kérjük vissza – a munka konkrét beütemezése ezt követően indul.
A kitöltésnél különösen ügyeljen az alábbiakra:
- A számlafizető nevének megadásakor a hozzá tartozó számlázási címet is töltse ki – ez gyakran kimarad, pedig a számla kiállításához elengedhetetlen.
- A tervezett tevékenység célját (pl. "kivonás") lehetőleg részletesen adja meg (pl. lakóház építése, gazdasági épület, út kialakítása), mivel ez a talajvédelmi tervbe, majd a földhivatali kérelembe is bekerül.
- Ellenőrizze, hogy a megadott helyrajzi szám pontosan egyezik-e a tulajdoni lapon szereplő adattal.
Amennyiben a kitöltéssel kapcsolatban kérdése merül fel, szívesen segítünk.
11. A humuszgazdálkodási tervet is elkészítik, része a talajvédelmi tervnek?
A humuszgazdálkodási terv nem része a talajvédelmi tervnek és irodánk nem készít ilyet. Erre a tervre alapvetően akkor van szükség, ha a letermelt humuszos talajt egy másik termőföld területére telepítik át – ez tehát nem a talajvédelmi terv tárgyát képező mintavételi/kivonási munkához, hanem a beruházás építési tervéhez kapcsolódik. Ennek elkészítése az építészhez, tervezőhöz tartozik, hiszen ehhez ismerni kell a terület pontos beépítési, hasznosítási terveit – ezek az adatok (az építési terv) hozzánk nem jutnak el, és nem is feladatunk azokkal foglalkozni.
Amennyiben a hatóság vagy más érintett a humuszgazdálkodási tervet kéri Öntől, kérjük, ezzel az illetékes tervezőhöz, építészhez forduljon.
12. Ki juttatja el a kész tervet a hivatalhoz?
A kész talajvédelmi tervet e-hitelesített formában juttatjuk el Önhöz és/vagy az Ön által megbízott személyhez (például földmérő, építész, ügyvéd, könyvelő). A hatósági eljárásban a terv benyújtása, valamint a további ügyintézés nem irodánk feladata – ezt Önnek vagy az Ön megbízottjának kell elvégeznie.
Fontos kiemelni, hogy a talajvédelmi terv az eljáráshoz szükséges dokumentációnak csak egy része. A teljes ügyintézési folyamat összefogása, a kérelem összeállítása és benyújtása az ügyfél, illetve az általa megbízott szakember feladata.
13. A talajvédelmi terven szereplő megrendelő és a hatósági eljárás kérelmezője lehet más személy?
A talajvédelmi terv és a hozzá tartozó számla mindig a megrendelőlapon megadott adatokra (név, cím, adószám - ha van) készül: a terven szereplő megrendelőnek és a számlán szereplő névnek minden esetben meg kell egyeznie. Utólagos névváltoztatásra, a számla átírására nincs lehetőség.
Ez a "megrendelő" azonban nem feltétlenül azonos azzal, aki a hatósági eljárásban kérelmezőként jár el – a két szerepkör elválhat egymástól. Kérjük, hogy a megrendelőlap kitöltésekor mindig azt a felet adja meg megrendelőként, aki a tervet és a számlát fogadja – a kérelmezői kört a hatósági eljárásban részt vevő felek egymás között tisztázzák.
14. Milyen esetekben kötelező talajvédelmi tervet készíttetni?
A 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvényhez kapcsolódóan sorolja fel azokat az eseteket, amikor talajvédelmi terv készítése kötelező. A leggyakoribb esetkörök a következők:
- talajjavítás (pl. savanyú, szikes vagy homoktalaj javítása),
- öntözés vízjogi engedélyezéséhez,
- hígtrágya termőföldön történő felhasználásához,
- ültetvénytelepítés (szőlő, gyümölcsös, bogyós gyümölcsű ültetvény),
- mezőgazdasági célú tereprendezés,
- termőföld végleges más célú hasznosítása (kivonás) esetén a humuszos termőréteg mentéséhez,
- korábban más célra használt terület újbóli mezőgazdasági művelésbe vonásához (rekultiváció, újrahasznosítás),
- mezőgazdasági területek vízrendezéséhez,
- erózió elleni műszaki talajvédelmi beavatkozásokhoz,
- szennyvíz, szennyvíziszap és szennyvíziszap komposzt mezőgazdasági felhasználásához,
- nem veszélyes hulladékok mezőgazdasági felhasználásához.
Ha nem biztos benne, hogy az Ön tervezett tevékenysége ezek közé tartozik-e, érdemes minél korábban egyeztetni – ez elkerülhetővé teszi a későbbi hiánypótlást vagy a beruházás menet közbeni fennakadását.
15. A trágyalé ugyanúgy megítélendő, mint a hígtrágya?
Igen. Az állattartásból származó, almozásos technológia esetén keletkező, elfolyó trágyalé termőföldön történő elhelyezése a jogszabály szerint azonos elbírálás alá esik a hígtrágyával. Ez azt jelenti, hogy a termőföldre történő kijuttatásához ugyanúgy talajvédelmi terv készítése szükséges, mint a hígtrágya esetében.
A gyakorlatban sokan nem gondolnak arra, hogy ez a szabály az almos tartásból eredő trágyalére is vonatkozik, nem csak a hígtrágyás (pl. zárt tartásból származó) technológiákra – érdemes ezt már a tervezés elején tisztázni, hogy elkerülhető legyen a későbbi hiánypótlás.
Bővebben a hígtrágya kijuttatásához szükséges talajvédelmi tervről itt olvashat >>
16. Mikor elegendő egyszerűsített talajvédelmi terv a teljes helyett?
A jogszabály négy esetben teszi lehetővé, hogy a teljes talajvédelmi terv helyett egy rövidebb, egyszerűsített változat készüljön:
- nem veszélyes hulladékok mezőgazdasági felhasználásának engedélyezéséhez, >>
- szennyvíziszap-komposzt termőföldön történő felhasználásához, >>
- egynyári növénykultúra öntözési engedélyezéséhez, >>
- 1500 m²-nél kisebb területű szőlőtelepítéshez (amennyiben a telepítés egyébként engedélyköteles). >>
Ezekben az esetekben a jogszabály úgy ítéli meg, hogy a tevékenység talajra gyakorolt hatása kisebb kockázatú, ezért nincs szükség a teljes körű vizsgálati és dokumentációs eljárásra. Hogy az Ön esetében melyik forma alkalmazható, azt a tervezett tevékenység pontos jellege és mérete határozza meg – erről érdemes egyeztetni, mielőtt a folyamatot elindítja.
17. Miből áll az egyszerűsített talajvédelmi terv, miben tér el a teljestől?
Az egyszerűsített talajvédelmi terv ugyanazt a célt szolgálja, mint a teljes terv – vagyis alátámasztja, hogy a tervezett tevékenység nem veszélyezteti a talaj állapotát –, de kevesebb vizsgálatot és rövidebb dokumentációt igényel.
A teljes terv jellemzően részletes helyszíni felmérést, több paraméterre kiterjedő laboratóriumi vizsgálatot, valamint alaposabb szakértői indoklást tartalmaz. Az egyszerűsített forma ezzel szemben a jogszabály által meghatározott, szűkebb körű vizsgálati és tartalmi követelményekre épül – így gyorsabban elkészíthető, és jellemzően alacsonyabb költséggel jár.
Fontos ugyanakkor, hogy az egyszerűsített forma alkalmazhatósága nem választás kérdése: azt a jogszabály köti a tevékenység típusához és méretéhez (lásd az előző kérdésnél felsorolt négy esetet). Ha ezek egyike sem áll fenn, a teljes terv elkészítése szükséges.
18. Mi számít mezőgazdasági célú tereprendezésnek?
Mezőgazdasági célú tereprendezésnek azok a nem termesztéstechnológiai jellegű földmunkák minősülnek, amelyek a terület felszínének alakítására irányulnak – ilyen például az erózió elleni földmű kialakítása, a vízelvezetés megoldása, vagy a gépi művelést megkönnyítő felszínalakítás.
Fontos feltétel, hogy a tereprendezés eredményeként nem csökkenhet a termőterület nagysága – ha a beavatkozás ezt eredményezné, az már nem tereprendezésnek, hanem más célú hasznosításnak (pl. kivonásnak) minősül, és az arra vonatkozó szabályok érvényesek rá.
A tereprendezéshez kapcsolódó kiegészítő beavatkozások (pl. a humuszos termőréteg védelme, talajjavítás) szintén a talajvédelmi terv részét képezhetik, a tervezett munkálatok jellegétől függően.
Bővebben a mezőgazdasági célú tereprendezéshez szükséges talajvédelmi tervről >>
19. Milyen humuszos termőréteg-vastagság felett kell tereprendezési, és nem humuszmentési tervet készíteni?
Ha a letermelt, elmozgatott humuszos termőréteg terítésének vastagsága meghaladja a 25 cm-t, a beavatkozás már nem humuszmentésnek, hanem tereprendezésnek minősül – ebben az esetben nem humuszmentési, hanem tereprendezési talajvédelmi tervet kell készíteni hozzá.
Ez a megkülönböztetés azért fontos, mert a két terv-típus más vizsgálati és tartalmi követelmények alá esik. A gyakorlatban sokan nem tudják, hogy nem a beavatkozás célja (pl. "csak odébb tesszük a földet"), hanem a terítés tényleges vastagsága dönti el, melyik terv-típus szükséges – ezért érdemes ezt már a munka megtervezésekor tisztázni a szakértővel.
Bővebben a két érintett tervtípusról: talajvédelmi terv humuszmentéshez és talajvédelmi terv mezőgazdasági célú tereprendezéshez.
20. Hogyan zajlik a szabályos talajmintavétel?
A talajmintavételt a jogszabályban meghatározott szabvány szerinti, illetve azzal egyenértékű, szakszerű módszerrel kell elvégezni – ez biztosítja, hogy a laboratóriumi vizsgálati eredmények megbízhatóan tükrözzék a terület tényleges állapotát.
A helyszíni szemle során a szakértő megvizsgálja a területet, meghatározza a mintavételi pontokat és mélységeket a tervezett tevékenység típusától függően, majd a mintákat szabályosan, jegyzőkönyvezve veszi le. A szemléről minden esetben jegyzőkönyv és fényképdokumentáció készül, ez a talajvédelmi terv része, és egyben a terület eredeti állapotát is igazolja.
A mintavételt és a hozzá kapcsolódó vizsgálatokat célszerű a szakértőre vagy az általa megbízott, megfelelő szakértelemmel rendelkező személyre bízni – így biztosítható, hogy az eredmények a hatóság által elfogadott formában készüljenek el.
21. Ki készíthet talajvédelmi tervet, milyen jogosultság szükséges hozzá?
Talajvédelmi tervet kizárólag megfelelő jogosultsággal rendelkező, regisztrált talajvédelmi szakértő készíthet. A jogosultság megszerzéséhez agrártudományi vagy kertészettudományi képzést nyújtó felsőoktatási intézményben szerzett, talajtani, tápanyag-gazdálkodási, agrokémiai vagy meliorációs irányultságú posztgraduális végzettség (vagy azzal egyenértékű tudományos minősítés) szükséges, valamint a szakértői tevékenység megkezdése előtti tíz éven belül szerzett, a jogszabályban meghatározott szakterületeken folytatott szakmai gyakorlat.
A jogosultság emellett szakterületenként is eltérő lehet: nem minden szakértő rendelkezik jogosultsággal a talajvédelmi terv készítés mind a valamennyi szakterületére – ezért érdemes megbizonyosodni arról, hogy a felkeresett szakértő a konkrét, szükséges szakterületre jogosult-e. Patarcsity Tamás 026/2010. számon regisztrált talajvédelmi szakértőként.
A nyilvántartásba vett szakértők a NÉBIH Talajvédelmi Szakértői Nyilvántartásában kereshetők vissza.
22. Mi történik a talajvédelmi tervvel, miután elkészült — ki dönt a kérelemről?
Az elkészült talajvédelmi tervet Ön vagy megbízottja (pl. földmérő, ügyvéd, építész stb.) csatolja a hatósági kérelemhez, és nyújtja be az illetékes földhivatalhoz. Az eljárásban a vármegyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi osztálya szakkérdést vizsgálóként vesz részt (korábbi elnevezéssel szakhatóságként) – ők a talajvédelmi terv alapján adnak szakmai állásfoglalást a kérelemben foglalt tevékenységről.
A végső döntést az eljáró hatóság (jellemzően a földhivatal) hozza meg, a szakkérdést vizsgáló szerv állásfoglalása alapján. A talajvédelmi terv tehát nem maga a döntés, hanem annak szakmai megalapozását szolgáló dokumentum – az eljárás lefolytatása és a döntéshozatal a hatóság feladata.
23. Milyen jogszabályok vonatkoznak a talajvédelmi tervek készítésére?
A talajvédelmi tervek készítését elsősorban két jogszabály szabályozza:
- a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény – ez az alaptörvény, amely meghatározza, mikor van szükség talajvédelmi tervre, és ki jogosult azt elkészíteni;
- a talajvédelmi terv készítésének részletes szabályairól szóló 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet – ez sorolja fel a konkrét terv-típusokat és azok tartalmi követelményeit.
Mindkét jogszabályt az elmúlt években több alkalommal módosították, de alapszerkezetük és tartalmuk lényegében változatlan maradt. A hatályos jogszabályszöveg a Nemzeti Jogszabálytár (njt.hu) oldalán érhető el.
24. Meddig kell megőriznem a talajvédelmi tervet és a hozzá tartozó dokumentumokat?
Jogszabályban rögzített kötelező megőrzési határidő nincs. Az elkészült tervet a hatósági eljáráshoz az elkészítéstől számított 5 éven belül lehet felhasználni és benyújtani – ezt a határidőt az érvényességi idő szabályozza (lásd a 4. kérdésnél).
Jelenleg a kész tervet e-hitelesített, elektronikus formában juttatjuk el a megrendelőhöz és/vagy az általa megbízott személyhez – ezért érdemes azt saját magának is lementenie, és szükség esetén elsőként ott keresnie, mielőtt minket felhív.
Korábban, a papíralapú ügyintézés idején a tervet nyomtatott formában, 3 eredeti példányban juttattuk el az ügyfélhez vagy megbízottjához. Mivel irodánk irattári kapacitása is véges, előfordulhat, hogy egy jó néhány évvel – akár egy évtizeddel – korábban készült terv esetén nem tudunk visszamenőleg példányt biztosítani. Éppen ezért javasoljuk, hogy a kapott tervet – akár papíralapú, akár elektronikus formában – Ön is őrizze meg, függetlenül attól, hogy jogszabály ezt kötelezővé teszi-e vagy sem.
(Folyamatos feltöltés alatt…)
